burial címkéhez tartozó bejegyzések

BORULÓS DUBBAL A TOLERANCIÁÉRT, AVAGY ÉLETIGENLŐ ÜZENET EGY NEM ÉPP VIDÁM ZENÉSZTŐL

A rejtőzködő zenész új kislemeze kapcsán addig elmerészkedett, hogy smsben(!) tájékoztassa Mariann Hobbst, a BBC rádiós műsorvezetőjét új kislemezének üzenetéről. Ez állt az smsben:“Abban reménykedem, hogy talán segíthetek valakinek, abban hogy higgyen magában, hogy ne féljen, hogy ne adja fel, hogy tudja, hogy valaki valahol kiáll mellette.” Na, ez még a mi cinikus kis kőszívünket is megmelengette.
Az új EP egyébként Burial egyetlen idei kiadványa. A Rival Dealerrel sikerült újat alkotni, a lényegi elemeket megőrizve kicsit új vizekre evezni. Itt nem csak az egészen konkrét, emberbarát szövegvilágról van szó, amelyben a zenész állástfoglal a tolerancia mellett. Hozzátesszük ez teljesen jól működik. Hogy milyen is ez az újítás, arról mindenkinek meg lesz a  véleménye, nekünk is megvan és trekkenként ki is fejtjük:
Rival Dealer epikusabb, ugrálósabb trekkre sikerült, idézi a klasszikus drum’n’bass-t női vokálokkal, különböző soundbiteokkal, majd elmegy egy kicsit technoba és rave-be is. Ebben nincs semmi szokatlan, ezért szeretjük Burialt, és az újonnan megtalált lendület csak fokozza a rajongást.  Zenei, hangulati sokoldalúságával ugyanúgy hozza a megszokott formát, és a rá jellemző módon teljesen leköti a hallgatót. A szám kicsit több, mint 10 perces, ez eddigi rövidebb trekkekhez képest. A hangkollázs jelleg egyébként még ad is valami pluszt a nyitó dalnak. A női vokál pedig kijelenti „this is who I am.” Amiből már visszaköszön a tolerancia témaköre. Erre csak azt tudjuk mondani, hajrá!
A második, trekk, a Hiders, lassan, dallamosan indul, majd következik egy kis csend, újabb soundbite és egy kis zúgás. Igazából a Hiders, amely csak 41/2 perces, inkább átvezető a két hosszabb trekk között.
Szintén énekhanggal tarkított, lassú, atmoszférikus, ambient trekk a Come Down To Us, mind a 13 percében. Némi csavaros, keleties hangzást is véltünk felfedezni benne. Szomorkásnak szomorkás, de valahogy nem az a Burialosan, szépen, sokatmondóan szomorkás.
Az üzenetet mindenképpen méltányoljuk, de a második két szám nem ütött akkorát, mint ahogy azt vártuk volna a nagyon erős felvezetés után. Na, de nem is lehet mindig best-ofot alkotni és bizonyára lesz még Burialnak olyan lemeze, amivel a címadó Rival Dealerhez hasonlóan, leszakítja az arcunkat.
Címke , , ,

Andorka: E-emotion Dub Mix Tape

Nemrégiben úgy döntöttem, hogy mixelgetésre, vagy legalábbis valami afféle próbálkozásra adom a fejem. Ahogyan ez az egész blogot egy kísérletnek és egy tanulási folyamatnak (írásban, zenei ismereteim bővítésében, kapcsolatépítésben, gondolataim megfogalmazásában és az egész projekt megismertetésében, ha éppen úgy akarom, tehát szakmailag is, mert a foglalkozásom civilben: marketing asszisztens) na meg persze nem titkoltan „munkaterápiának” szánom, úgy ezt is, tehát itt ezek ugyanannyira lesznek a jegyzeteim és vázlataim, mint majd remélhetőleg EGYSZER kész munkáim.

Ha már a mixtape-ek összeállításánál tartunk, nyilván valamiféle tematika szerint akarom összeállítani őket. Az első, amit itt most közzé tennék, lényegében azt volna hivatott bemutatni néhány olyan trekk által, amit nagyon szeretek, hogy mennyire kifejező és érzelmileg megindító is tud lenni néhány elektronikus zeneszám.

Most persze nem a hívőknek akarok prédikálni, csak amolyan nyílt levélben szeretnék válaszolni annak a számos embernek, akiktől azt hallottam, hogy szerintük az elektronikus zene egy lelketlenül zakatoló valami, ami, mint (szerintük) a drog, vagy azzal kiegészülve csak a „kikapcsolódást” szolgálja. Na most persze az előző állítás mindegyik részébe bele lehet kötni, mert a tudatmódosító szerek sokszor nagyon is bekapcsolnak az emberben valamit és közelebb hozzák ahhoz a bizonyos tudatalattihoz, amivel mindenkinek illene jobban megismerkednie, illetve az elme időszakos kiürítése, mint például a meditációval szintén nagyon hasznos tud lenni. Tehát a legjobb esetben egy beállt, feszes, fémes technóra átmulatott éjszaka is felérhet egy meditatív élménnyel, bár azt sem tagadom, hogy lehet egy kiüresedett, spuritól kattogó menetelés, ami közben az ember csak a vékony felszín alatt fortyogó ki nem fejezett agressziójával küzd. Úgy vélem, hogy, és ezzel nem mondok újat, hogy minden, ami valóban művészi igényű, soha nem lehet érzelmileg semleges, még ha monotonitást és ridegséget fejez ki, hiszen az üresség az egyik legkomolyabb emberi érzés lehet, ami néha csodaszép, néha égetően fájdalmas.

A következő trekkeket, bár lesz köztük az előbb említett monoton, már-már zajzenére hajazó is, úgy válogattam össze, hogy rideg, távolságtartó fémesség helyett inkább meleg, mély érzéseket fejezzenek ki, legyen az örömteli szárnyalás, vagy melankólia, játékosság, vagy a nyomasztó megadás a lélek sötétebb vágyainak.

Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a szöveg szerepét néhány számban, például Caribou Odessa-jában. Egész konkrétan egy bántalmazó férfit elhagyó nőről szól. Az ének arról számol be, hogy ugyan nagy felszabadulást él meg, de bánja az elpazarolt éveket. Hogy az elmúlt időt nem lehet visszakapni, azt az ismétlődő, fémesen csikorgó, szinte bántó hang kihangsúlyozza, és belerántja a hallgatót a félelembe, dühbe és végül nagy bátorságpróbába, amivel a dal alanya végül kitépni kényszerül magát a kapcsolat alkotta destruktív kötelékből. Sürgető feszültség hatja át az Odessát. A Selfish Greedy Life pedig, mintha csak egy szexi robot nőstényördögnek adta volna el az ember a lelkét, épp ezért tettem a Raver után, mintegy felelve a mélabúsan álmodozó Burial számra.

De nincs annál unalmasabb, mint amikor az ember önmagát elemzi, úgyhogy íme első mixelési próbálkozásom:)

Trekklista:

Myrrh Ka Ba – Jah Nova

Vizor – ??:) (nem szeret címet adni zenéinek)

Porter Ricks – Port Gentil

Burial – Raver

Shackleton – Selfish Greedy Life

Caribou – Sun

Caribou – Odessa

Sound Cathedral – –THE DISTANCE – CONVINCED- (Extended Play Album) 01

Dj Spooky – The Vengeance of Galaxy 5

Címke , , , , , , , , , , , ,

Itt az új Burial!

  • www.hyperdub.net/releases/view/149/HDB059                       UPDATE: Király a cucc, dallamos, mint mindig, sokatmondóan szomorkás. A címadó trekk női vokálja nem kevesebb, mint magával ragadó. Rave, trance, proggie elemekkel dolgozik, fogja a rájuk jellemző érzelmességet, kifordítja, és megmutatja azoknak a kiábrándítóbb oldalát. Ahogy az oldszkúl elektronikus zenei hatások fesztelenül csatlakoznak a Burialtól megszokott sötét, atmoszferikus bass témákba. A Kindred-be is kényelmesen bele lehet merülni, mint a melankóliába egy üveg vörösbor társaságában.
Címke , , , , , , , ,

Burial lemezzel indul az Újév

Ahogy 2011 véget ér, úgy számot vetünk a mögöttünk lévő évvel és elkezdünk várakozással előre tekinteni a következőre. Mit tartogat számunkra a 2012? Persze a világvégén kívül. Például új Burial EP-t. A Hyperdub januárban adja ki a 3 trekkes Kindred-et.

Címke , , , , , ,